Barion Pixel

Van egy szép termékfotód, egy profi kampányvideód, mégis alig kattint rá valaki? Nem feltétlenül a kreatívval van baj: az emberek ma inkább hisznek egy rosszul megvilágított, mobilról készült vásárlói fotónak, mint egy stúdióban készült hirdetésnek. Erre a jelenségre épül a UGC (User Generated Content), vagyis a felhasználók által készített tartalom – és a számok szerint ez nem szimpla trend: az ilyen tartalmak átlagosan 29%-kal képesek növelni egy kampány konverziós arányát (forrás).

A rövid válasz tehát: ha szeretnél hitelesebb márkát és jobban teljesítő kampányokat, kezdd el tudatosan gyűjteni, kérni és felhasználni a vásárlóid tartalmait. Az alábbiakban végigmegyünk azon, hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, hol érdemes elhelyezni ezeket a tartalmakat, és milyen buktatókra figyelj.

Mi számít UGC-nek?

UGC-nek nevezzük azokat a – leggyakrabban vizuális – tartalmakat, amelyeket a vásárlók, az érdeklődők vagy a rajongók saját maguk készítenek és osztanak meg egy vállalkozás közösségi oldalain vagy más online felületein (forrás).

A formái elég sokrétűek:

A lényeg mindegyikben ugyanaz: nem te beszélsz magadról, hanem valaki más beszél rólad. Ettől lesz más a súlya, mint egy hirdetésnek.

Miért működik jobban a UGC, mint a profi kampányanyag?

Mert hitelesebb, és mert gyorsabban mozog. A felhasználói tartalom jellemzően gyorsabban terjed, mint a professzionális marketingtartalom, és az ilyen tartalmak 75%-ban pozitív értékelést kapnak más felhasználóktól az online felületeken (forrás).

Emellett van egy kevésbé nyilvánvaló hozadéka is: a keresési láthatóság. A világ legismertebb márkáinak keresési találatai 25%-ban felhasználók által létrehozott tartalmakra mutatnak (forrás). Vagyis amikor valaki rákeres a márkádra, az esetek egy részében nem a te oldalad, hanem egy vélemény, egy értékelés vagy egy közösségi poszt fogadja. Jobb, ha ezek léteznek és jók, mint ha nincsenek.

Márkaépítési oldalról a UGC:

És van egy pszichológiai csavar is: az emberek szívesebben vásárolnak olyan terméket vagy szolgáltatást, amelyhez ők maguk is hozzátettek valamilyen tartalmi elemet – például egy véleményt vagy egy fotót (forrás). Aki egyszer írt rólad egy értékelést, az már egy kicsit a „csapatod" tagjának érzi magát.

Kinek a döntését befolyásolja leginkább a UGC?

Elsősorban a 18–49 éves korosztályét. Ebben a csoportban 43% mondja azt, hogy a vásárlási döntéseit érdemben alakítja más vásárlók által létrehozott tartalom (forrás).

Ez két dolgot jelent a tervezésnél. Egyrészt ha a célcsoportod ebbe a sávba esik, a UGC nem opcionális kiegészítő, hanem az egyik legjobban megtérülő tartalomtípusod. Másrészt, ha a vásárlóid jóval idősebbek, ne várj azonnali csodát: ott más bizalomépítő elemek (részletes leírás, ügyfélszolgálat, garancia) is legalább ekkora súllyal esnek latba.

Hogyan kezdj hozzá, ha még egy darab UGC-d sincs?

A legtöbb márkánál nem az a baj, hogy a vásárlók nem akarnak tartalmat készíteni, hanem az, hogy soha senki nem kérte meg őket erre. Íme egy működő sorrend:

  1. Kérdezz rá a vásárlás után. Néhány nappal a kiszállítás vagy a szolgáltatás teljesítése után küldj egy rövid e-mailt: hogy tetszik, és ha van kedve, küldjön egy fotót vagy írjon pár mondatot.
  2. Adj konkrét feladatot. A „oszd meg az élményed" túl tág. A „mutasd meg, hogyan néz ki a terméked a konyhádban" vagy „mesélj el egy mondatban, mi változott" sokkal könnyebben teljesíthető.
  3. Legyen saját hashtaged. Egy rövid, könnyen megjegyezhető hashtag segít összegyűjteni a szétszórt posztokat.
  4. Reagálj mindenre. Egy válasz, egy megosztás, egy kiemelés a sztoridban többet ér bármilyen nyereményjátéknál – és motiválja a következő embert.
  5. Építsd be a folyamatba. Csomagban egy kártya, visszaigazoló e-mailben egy mondat, kasszánál egy matrica: a UGC akkor lesz folyamatos, ha nem kampányként, hanem rutinként kezeled.

Hol használd fel a vásárlói tartalmakat?

A gyűjtés csak az első fele a munkának. A tartalom ott ér valamit, ahol a döntés születik:

Milyen kockázatai vannak a UGC-nek?

Nem veszélytelen műfaj, ezért kell hozzá stratégia. Két fő buktató van:

1. Nehéz ellenőrizhetőség. A felhasználói tartalmakat nehéz validálni, ezáltal könnyen manipulálhatók – akár versenytársak által is (forrás). Egy értékelési rendszer önmagában nem garancia a valódiságra.

2. Korlátozott kontroll. A UGC-re épülő kampányokat nehéz irányítani, mert a tartalmak folyamatosan változnak, és általában nincs befolyásod arra, hogy a felhasználók pontosan mit osztanak meg (forrás).

Mit tehetsz ellenük? Nem azt, hogy mindent kézben tartasz – azt nem fogod. Inkább:

Mire figyelj a felhasználás jogi oldalán?

Itt érdemes óvatosnak lenni, mert a „megosztotta nyilvánosan" nem azonos azzal, hogy „szabadon felhasználhatom hirdetésben".

Konkrét kimenetelt senki nem tud garantálni, de egy átlátható engedélykérési folyamat a kockázatok nagy részét kezelhető szintre viszi.

Hogyan mérd, hogy működik-e?

Ne csak a lájkokat nézd. Néhány használható viszonyítási pont:

Mi legyen a következő lépés?

Válassz ki egyetlen pontot a vásárlói útból – például a rendelés utáni visszaigazoló e-mailt –, és írj bele egy rövid, konkrét kérést fotóra vagy véleményre. Egy hónap után nézd meg, hány tartalom jött be, és melyik termékoldalon mozdult a konverzió.

Ha pedig azon gondolkodsz, hogyan illeszd a vásárlói tartalmakat a teljes online jelenlétedbe – a hirdetésektől a webshopon át a közösségi médiáig –, a bluemarketing.hu csapata szívesen átnézi veled, hol van ennek a legnagyobb hozadéka a te esetedben.